Ὕμνος εἰς Θεόν.
Ὦ πάντων ἐπέκεινα τί γὰρ θέμις ἄλλο σε μέλπειν;
Πῶς λόγος ὑμνήσει σε;
σὺ γὰρ λόγῳ οὐδενὶ ῥητόν.
Πῶς νόος ἀθρήσει σε;
σὺ γὰρ νόῳ οὐδενὶ ληπτός.
Μοῦνος ἐὼν ἄφραστος·
ἐπεὶ τέκες ὅσσα λαλεῖται.
Μοῦνος ἐὼν ἄγνωστος·
ἐπεὶ τέκες ὅσσα νοεῖται.
Πάντα σε καὶ λαλέοντα, καὶ οὐ λαλέοντα λιγαίνει.
Πάντα σε καὶ νοέοντα καὶ οὐ νοέοντα γεραίρει.
Ξυνοὶ γάρ τε πόθοι, ξυναὶ δ' ὠδῖνες ἁπάντων [508] Ἀμφὶ σέ·
σοὶ δὲ τὰ πάντα προσεύχεται·
εἰς σὲ δὲ πάντα Σύνθεμα σὸν νοέοντα λαλεῖ σιγώμενον ὕμνον.
Σοὶ ἑνὶ πάντα μένει· σοὶ δ' ἀθρόα πάντα θοάζει.
Καὶ πάντων τέλος ἐσσὶ, καὶ εἷς, καὶ πάντα, καὶ οὐδεὶς,
Οὐχ ἓν ἐὼν, οὐ πάντα· πανώνυμε, πῶς σε καλέσσω,
Τὸν μόνον ἀκλήϊστον;
Ὑπερνεφέας δὲ καλύπτρας
Τίς νόος οὐρανίδης εἰσδύσεται;
Ἵλαος εἴης, Ὦ πάντων ἐπέκεινα·
τί γὰρ θέμις ἄλλο σε μέλπειν;
"You alone are unutterable,
from the time you created all things,
that can be spoken of.
You alone are unknowable,
from the time you created all things
that can be known.
All things cry out about you;
those which speak,
and those which cannot speak.
All things honour you;
those which think,
and those which cannot think
For there is one longing, one groaning,
that all things have for you...
All things pray to you
that comprehend your plan
and offer you a silent hymn.
In you, the One, all things abide,
and all things endlessly run to you,
who are the end of all."
http://www.documentacatholicaomnia.eu/02g/0329-0390,_Gregorius_Nazianzenus,_Carmina_dogmatica,_MGR.pdf
Gregory Nazianzen (329-389 AD), Hymn to God from
Gregorius Nazianzenus - Carmina dogmatica [00880-00902] ΚΘʹ.